Asztigmatizmus esetén elmosódott képet látunk. Egyszerű rövid- vagy távollátásnál a szem fénytörési hibája állandó, az asztigmatizmusnál azonban ezek a rendellenességek szögenként eltérő mértékben lépnek fel. A szaruhártya legnagyobb fénytörése általában a függőleges meridiánban van, azaz a 6-12 óra vonalban (v.ö. az óra számlapjával). Ez a szabályos vagy direkt asztigmatizmus, az asztigmatizmus leggyakoribb esete (88%).
A szabálytalan asztigmatizmus sokkal ritkább, aránya mindössze 5%. A szaruhártya legnagyobb fénytörése ebben az esetben a vízszintes meridiánban nagyobb (a 9 óra- 3 óra tengelyben). Az asztigmatizmus bármelyik irányban kialakulhat, sőt, a horizontális és a keresztirányú asztigmatizmus egyszerre is előfordulhat.
A hagyományos magyarázat szerint mindez a szemgolyó rendellenességére, a szaruhártya vagy a szemgolyó veleszületett deformációira vezethető vissza. Az ophtalmológusok szerint az asztigmatizmust a toroid (gyűrű) alakú hátsó szaruhártya-felület okozza.
Számos kutató, köztük Farmaid (1959) Lopping és Weale (1965), Bannon (1971), Millodot és Thibauldt (1985) arról számoltak be, hogy a szemek konvergenciája a horizontális meridián csökkenésével jár együtt, ami a szabályos asztigmatizmus enyhe felerősödéséhez, vagy a szabálytalan asztigmatizmus csökkenéséhez vezet. Looing és Weale (1985) és Bannon (1971) becslései szerint a vízszintes szaruhártya-meridiánok konvergencia csökkenése nem-távollátó szemeknél -0.245 és 0,5 dioptria között jelentkezik. ????
Hofsteller és Rife (1953) szerint az asztigmatizmus a környezeti hatásokra vezethető vissza. Lyle (1965) meggyőződése szerint a 2 dioptria alatti asztigmatizmus kialakulásának nincsenek örökölhető összetevői.
Az asztigmatizmus tehát a szaruhártya íveltségének rendellenessége, melyet a szemgolyó feszültsége és nyomása okoz. Ritkább esetben az asztigmatizmus a lencsén vagy az ideghártyán belül jelentkezik.
Az optikusok az asztigmatizmust hengeres lencseelemekkel korrigálják. A szférikus és hengeres elemek kombinációja egy összetett formát eredményez.
Sok ember abban a téves hitben él, hogy az asztigmatizmus betegség, de ez nem igaz. Vannak emberek, akik szabad akaratukból akár 3 dpt-s asztigmatizmust is elő tudnak idézni szemeiken. Az eddigi közhiedelemmel ellentétben az asztigmatizmus igen könnyen korrigálható- ennek legfontosabb eleme az ellazítás.
A látástréning asztigmatizmusra ható elemei a szem izmainak ellazítására irányulnak. A legtöbb esetben már néhány ismétlés is érzékelhető javulást eredményez. Előfordult, hogy az asztigmatizmus már egy- vagy két ismétlés után eltűnt. A legtöbb esetben néhány napnyi gyakorlásra van szükség, ennél hosszabb időt a kezelés azonban csak nagyon ritkán vesz igénybe.
Azok az emberek, akik az asztigmatizmusukat látástréninggel küzdötték le, általában azt kívánják, bárcsak előbb megismerték volna ezt a módszert.
